Lakótelepen élsz? Panelban laksz? Kikészít a kánikula? Úgy
érzed, felforr az agyad a hőségben, és már látomásaid támadnak? A légkondiról
csak álmodozhatsz és nincs pénzed a strandra? A forró levegő szinte vibrál
körülötted, és úgy érzed, itt a világvége? Igazad van, nekem elhiheted… Mégis
van remény, akad, ami átérzi kínjaidat, ami sosem hagy magadra, bármennyire
szenvedsz is… Sci-fi rajongó vagy? Akkor tudod, miről beszélek. Mert bár
szidhatjuk, kritizálhatjuk és sirathatjuk, az SF mindig velünk marad. Még
egymilliárd évvel a világvége előtt is…
„…az elmúlt két évszázadban nem tapasztalt rekkenő, vakító
júliusi hőség árasztotta el a várost. Az izzó tetők felett délibábok lebegtek,
a városban minden ablak tárva-nyitva volt, a tikkadó fák nyúlós árnyékában a
kapualjak előtt a kispadokon öregasszonyok izzadtak és olvadoztak.
A nap már túljutott a
delelőn, sugarai beleivódtak a könyvek sokat szenvedett gerincébe; a polcok
üvegéhez, a szekrény politúrozott ajtajához csapódtak, s a forró és dühös
nyuszik táncba kezdtek a tapétán. Közeledett a délutáni fullasztó hőség – nincs
már messze az az óra, amikor a felbőszült nap halottan megdermed a szemközti
tizenegy emeletes pontház felett, s sugarai keresztül-kasul bejárják az egész
lakást.
Maljanov becsukta az
ablakot – mindkét ablaktáblát –, s gondosan behúzta a nehéz sárga függönyt.
Majd alsónadrágját feljebb ráncigálva mezítláb a konyhába csoszogott, s kitárta
az erkélyajtót. Kettő múlt pár perccel.”
Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Egymilliárd évvel a
világvége előtt. Olvasd és nem fogsz egyedül szenvedni. De ha még az olvasás is túl nagy feladat volna számodra ebben a kánikulában (mert mondjuk a naptej és a verejtéked keverékétől összeragadnak a könyv lapjai), akkor meg is nézheted az orosz hőséget, hiszen
a Sztrugackij fivérek a Magyar Televízióban is szerepeltek már – ha nem is közvetlenül. És azt sem árt tudni, hogy nem egyedül
Rajnai András forgatott akkoriban sci-fit.
A forgatókönyvíró személyére is érdemes egy pillantást
vetnünk: Szentmihályi Szabó Péter nemcsak az akkori Galaktika állandó
munkatársa volt, de a kor legkiválóbb hazai sci-fi szerzői közé tartozott;
igazán sajnálhatjuk, hogy ma már alig publikál a témában…
A regényből egyébként később orosz filmfeldolgozás is
született, amit a 90-es években szintén láthattunk a tévében, ám különösebb
kritikai visszhangot nem váltott ki.
Nos, a mi szívünknek mi tagadás, kedvesebb a hazai anyag, jobban visszaadja a regény, de legalábbis a korszak hangulatát, mint ez:
http://www.magyarvagyok.com/videok/26-Movies/281215-Az-elsotetules-napja.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése