Mint tudjuk, a szabadkőműves Ady Endrének a kereszténységhez és magához Krisztushoz való viszonya is meglehetősen ambivalens volt, ezért aztán midőn karácsonykor hó helyett sárba süppedünk térdig, s elragadtatott szavakkal illetjük az időjárást, caplatás közben eltöprenghetünk azon, mit is énekelhetett magában a gyermek Ady, amiről később Kis karácsonyi énekében emlékezett meg: „Így dúdolgattam én gyermekhittel bátran, 1883 csúf karácsonyában”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése